Sobes.tech
Middle+

Milyen tervezési mintákat használtál a gyakorlatban?

sobes.tech MI

Válasz az MI-től

Gyakorlatban a következő tervezési mintákat alkalmaztam:

  1. Gyártmódszer (Factory Method): Objektumok létrehozása különböző típusokhoz anélkül, hogy meg kellene határozni a konkrét osztályt. Hasznos különböző adatforrások vagy konfigurációk esetén.

    // Példa a gyártmódszer használatára
    class DataReader {
      read() {
        throw new Error("Nem implementált módszer");
      }
    }
    
    class FileReader extends DataReader {
      read() {
        console.log("Adatok olvasása fájlból...");
      }
    }
    
    class NetworkReader extends DataReader {
      read() {
        console.log("Adatok olvasása hálózatról...");
      }
    }
    
    class DataReaderFactory {
      createReader(type) {
        switch (type) {
          case "file":
            return new FileReader();
          case "network":
            return new NetworkReader();
          default:
            throw new Error("Ismeretlen olvasó típus");
        }
      }
    }
    
    const factory = new DataReaderFactory();
    const fileReader = factory.createReader("file");
    fileReader.read();
    
  2. Singleton (Egyszemélyes): Csak egy példány létezésének garantálása és globális hozzáférés biztosítása. Gyakran konfigurációs vagy adatbázis-kapcsolati menedzserekhez használják.

    // Példa az egyszemélyes használatára
    class ConfigManager {
      constructor() {
        if (ConfigManager.instance) {
          return ConfigManager.instance;
        }
        this.config = {};
        ConfigManager.instance = this;
      }
    
      setConfig(key, value) {
        this.config[key] = value;
      }
    
      getConfig(key) {
        return this.config[key];
      }
    }
    
    const instance1 = new ConfigManager();
    const instance2 = new ConfigManager();
    
    console.log(instance1 === instance2); // true
    
  3. Megfigyelő (Observer): "Egy a sokhoz" kapcsolat megvalósítása, ahol egy objektum (kiadó) állapotának változásakor automatikusan értesülnek a függő objektumok (feliratkozók). Értesítési rendszerekben, reaktív felületeken használják.

    // Példa megfigyelő használatára
    class Observable {
      constructor() {
        this.observers = [];
      }
    
      subscribe(observer) {
        this.observers.push(observer);
      }
    
      unsubscribe(observer) {
        this.observers = this.observers.filter(obs => obs !== observer);
      }
    
      notify(data) {
        this.observers.forEach(observer => observer.update(data));
      }
    }
    
    class Observer {
      update(data) {
        console.log("Frissítés érkezett:", data);
      }
    }
    
    const observable = new Observable();
    const observer1 = new Observer();
    const observer2 = new Observer();
    
    observable.subscribe(observer1);
    observable.subscribe(observer2);
    
    observable.notify("Új adat elérhető!");
    
  4. Stratégia (Strategy): Algoritmuscsaládok meghatározása, azok inkapszulálása és cserélhetőségük biztosítása. Az algoritmus függetlenül változhat a kliensektől, akik használják. Különböző adatfeldolgozási vagy műveleti lehetőségekhez alkalmazható.

    // Példa stratégia használatára
    class PaymentStrategy {
      pay(amount) {
        throw new Error("Nem implementált módszer");
      }
    }
    
    class CreditCardPayment extends PaymentStrategy {
      pay(amount) {
        console.log(`Fizetés ${amount} összeggel hitelkártyával`);
      }
    }
    
    class PayPalPayment extends PaymentStrategy {
      pay(amount) {
        console.log(`Fizetés ${amount} összeggel PayPal-lal`);
      }
    }
    
    class PaymentContext {
      setStrategy(strategy) {
        this.strategy = strategy;
      }
    
      executePayment(amount) {
        this.strategy.pay(amount);
      }
    }
    
    const context = new PaymentContext();
    context.setStrategy(new CreditCardPayment());
    context.executePayment(100);
    
    context.setStrategy(new PayPalPayment());
    context.executePayment(50);
    
  5. Dekorátor (Decorator): Dinamikusan új funkcionalitást ad hozzá egy objektumhoz anélkül, hogy megváltoztatná annak szerkezetét. A meglévő objektumot burkolja, ugyanazt az interfészt biztosítva, mint a burkolt objektum, de kiegészítve funkcionalitással. Hasznos naplózásra, validálásra, gyorsítótárazásra.

    // Példa dekorátor használatára
    class Component {
      operation() {
        return "Alap komponens";
      }
    }
    
    class Decorator {
      constructor(component) {
        this.component = component;
      }
    
      operation() {
        return this.component.operation();
      }
    }
    
    class ConcreteDecoratorA extends Decorator {
      operation() {
        return `ConcreteDecoratorA(${super.operation()})`;
      }
    }
    
    class ConcreteDecoratorB extends Decorator {
      operation() {
        return `ConcreteDecoratorB(${super.operation()})`;
      }
    }
    
    const simple = new Component();
    console.log(simple.operation());
    
    const decoratorA = new ConcreteDecoratorA(simple);
    console.log(decoratorA.operation());
    
    const decoratorB = new ConcreteDecoratorB(decoratorA);
    console.log(decoratorB.operation());
    
  6. Modul (Modul): Bár a Node.js beépített modulrendszert (CommonJS, ES Modules) használ, a JavaScript Module pattern (mielőtt a natív modulok megjelentek) a privát tagok és a nyilvános interfész létrehozására szolgált. Alapja a kód inkapszulálásának.

Ezek a minták segítettek abban, hogy strukturáltabb, skálázhatóbb és karbáthatóbb kódot írjak.