Milyen esetekben alkalmazható a kézi tesztelés?

A kézi tesztelést a következő esetekben alkalmazzák:

• Felfedező tesztelés: Amikor nincsenek kész tesztek vagy dokumentáció, gyorsan fel kell térképezni a funkciókat és azonosítani a hibákat. A tesztelő intuícióját és tapasztalatát használva találja meg a gyenge pontokat.
• Használhatósági tesztelés: A használhatóság, az intuitív felület értékelése. Csak egy személy objektíven értékelheti, mennyire érthető és kellemes a termék a végfelhasználó számára.
• Reszponzív tervezés tesztelése: A felület helyes megjelenítésének ellenőrzése különböző eszközökön és képernyőméreteken. Bár az automatizálás segít, gyakran szükség van kézi ellenőrzésre valódi eszközökön.
• Biztonsági tesztelés: Különösen a kezdeti szakaszokban vagy ad-hoc ellenőrzéseknél. Egyes támadási típusokat vagy sérülékenységeket könnyebb kézzel felismerni, megtéve a támadó lépéseit.
• Teljesítmény tesztelése: Automatizált eszközökkel kombinálva a kézi ellenőrzések segítenek problémákat észlelni terhelés alatt, figyelve a rendszer viselkedését valós időben.
• Nem szabványos forgatókönyvek tesztelése: Komplex, ritka vagy előre nem látható felhasználói forgatókönyvek, amelyeket nehéz vagy nem praktikus automatizálni.
• Kisebb változtatások utáni tesztelés (Smoke/Sanity Testing): Gyors kézi ellenőrzés az alapfunkciók esetében, a kritikus részek sértetlenségének biztosítása érdekében.
• "Szemmel" történő ellenőrzés: Vizuális tesztek, a makettekkel való megfelelőség ellenőrzése, betűtípusok, színek és más apró részletek vizsgálata, amelyek nehezen vagy drágán automatizálhatók nagy pontossággal.
• Olyan tesztesetek, amelyeket nem érdemes automatizálni: Nagyon ritkán előforduló forgatókönyvek vagy olyan funkciók, amelyeket a közeljövőben eltávolítanak.

Összefoglalva, a kézi tesztelés szükséges kiegészítője az automatizálásnak, különösen ott, ahol emberi értékelésre, rugalmasságra vagy felfedezésre van szükség.