Hogyan találja meg a fordító a hívni kívánt módszert?

A fordító, a metódushívás feldolgozása során:

• Ellenőrzi, hogy a metódusdefiníció megtalálható-e az osztályban és szuperosztályaiban.
• Statikus típusosítás (a fordítás idején) segítségével meghatározza, hogy melyik metódus hívható meg, ha ez lehetséges.

Futás közben:

• Dinamikus elosztási mechanizmust alkalmaznak.
• A objektum tart egy mutatót a saját osztályára.
• Az osztály tart egy elosztási táblázatot (method dispatch table), vagy vtable-t C++/Objective-C-ben, vagy egy metódustáblát (method table) Swift-ben.
• A táblázat mutatókat tart a metódusok implementációira.
• A metódus hívásakor a futási környezet a objektum osztályának elosztási táblázatában keresi a megfelelő bejegyzést a szelektor név (Objective-C-ben) vagy a metódus szignatúrája (Swift, virtuális metódusok esetén) szerint.
• A bejegyzés megtalálása után a metódus implementációjára mutató hívódik.

Objective-C-ben ez így néz ki:

// Példa metódushívásra Objective-C-ben
// [target messageName:parameter];
// A futásidő 'messageName:'-t keres a 'target'.class elosztási táblázatában

Swift-ben:

// Példa metódushívásra Swift-ben
// instance.methodName(parameter)
// A típus (végső osztály, struktúra, protokoll, dinamikus) szerint
// statikus vagy dinamikus dispatch (vtable vagy message dispatch) használatos.

Swift típusú elosztási módszerek:

Típus	Dispatch	Optimalizáció
struct, enum	Statikus	A fordító pontos metódust ismeri
final class	Statikus	A fordító pontos metódust ismeri
class (nem final)	Virtuális	Táblán keresztül (vtable)
protocol (nem @objc)	Virtuális	Protokoll tanú táblán keresztül
@objc (class, protocol)	Dinamikus	Objective-C runtime-on keresztül (message dispatch)