Hogyan történik az függőségek kezelése a DDD megközelítésben?

A Domain-Driven Design (DDD) megközelítésében a függőségek kezelése a kód rétegekre és kontextusokra való felosztás köré épül, hogy minimalizálja a kötődést és növelje a modularitást.

A DDD-ben a függőségek kezelésének fő elvei:

• A függőségek a domain belseje felé irányulnak. A külső rétegek (pl. infrastruktúra, UI) a domain rétegtől függenek, de nem fordítva.
• Interfészek és absztrakciók használata. A rétegek közötti kommunikációhoz interfészeket alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik a megvalósítások cseréjét anélkül, hogy a domain logikáját módosítani kellene.
• Kontektszek izolálása (Bounded Contexts). Minden kontextus saját modellekkel és függőségekkel rendelkezik, ez megakadályozza a nem kívánt átfedéseket és megkönnyíti a kezelést.

Például egy iOS alkalmazásban meghatározható egy domain réteg üzleti logikával, amely nem függ konkrét keretrendszerektől vagy UI-tól, és az adatbázissal vagy hálózattal való kommunikáció protokollokon (interfészek) keresztül történik, amelyeket külső rétegekben valósítanak meg.