Mit használnak egy Docker konténeren belül?

A Docker konténer számos technológiát használ a folyamatok és erőforrások izolálására:

• Linux kernel névterek: Különböző rendszererőforrások izolálását biztosítják, például:

  • PID (Folyamatazonosító): Elkülönítik a folyamatokat.
  • Net (Hálózat): Elkülönítik a hálózati stack-et.
  • Mount (mnt): Elkülönítik a fájlrendszer csatolási pontjait.
  • UTS (Unix Timesharing System): Elkülönítik a hosztnevet és a domain nevet.
  • IPC (Interprocess Communication): Elkülönítik a folyamatok közötti kommunikáció mechanizmusait.
  • User (Felhasználó és csoport azonosító): Elkülönítik a felhasználói és csoport azonosítókat.

• Konténer csoportok (cgroups): Kezelik és korlátozzák a hardver erőforrások használatát a konténeren belüli folyamatok számára, beleértve:

  • CPU: A processzoridő használatának korlátozása.
  • Memory: A RAM használatának korlátozása.
  • Block I/O: A lemez bemenet/kimenet sávszélességének korlátozása.
  • Net I/O: A hálózati bemenet/kimenet sávszélességének korlátozása.

• Unió fájlrendszerek: Egyesített fájlrendszert biztosítanak, amely több rétegből áll. A Docker olyan fájlrendszereket használ, mint az OverlayFS, AUFS, Btrfs, ZFS. Ez lehetővé teszi az image-ek hatékony tárolását és csak a változásokhoz tartozó rétegek létrehozását.

• Docker démon folyamat: Kezeli a konténerek életciklusát (létrehozás, indítás, leállítás, törlés).

• Konténer futási környezet: Alacsony szintű végrehajtás a konténer számára. A Docker különböző futtatókörnyezeteket használt és támogat, például a runc (OCI specifikáció), containerd.

• Konténer kép: Olyan fájlrendszer rétegek és metaadatok összessége, amelyek szükségesek az alkalmazás futtatásához.

• Alkalmazás: Futtatható kód, könyvtárak, függőségek és konfigurációs fájlok, amelyek a programot alkotják, és a konténeren belül működnek.

Lényegében a konténer egy elszigetelt folyamat (vagy folyamatok csoportja), amely egy korlátozott környezetben fut, amit a Linux kernel biztosít, és amit a Docker kezel.